Ültetjük

Az ipari kender reneszánszát éljük. A bolygónk legtöbb éghajlati övezetében 4-6 hónap alatt megtermő növény az azonos területen ültetett fa-fajtáknál lényegesen több szén-dioxidot köt meg, ezért megalapozottan lehet a jövő(nk) építőanyaga.

Napjainkra világossá vált, hogy a műanyagokat sokkal jobban meg kell becsülnünk, mint idáig tettük, mert a legősibb komposztálás kőolajából végesek készleteink, drága és környezetterhelő az előállítás, és a műanyagok lebomlása is túl sokáig tart. Nem beszélve az eltakarításukról. Ezzel szemben az ipari kenderből kis modern túlzással bármit is (tízezres nagyságrendben) lehet gyártani: a Levi’s a pamut kb. tízszeres környezetterhelése miatt használ egyre több kendert, a BMW autók szigetelő-anyagaként, de papírgyártáshoz sem kellene annyi fát kivágni – és folytathatnánk. Érdemes utánanézni és odafigyelni a témára! Az Egyesült Államokban nemrég újra engedélyezték a kendertermesztést (amit annó a műanyag-ipar felfutásával párhuzamosan betiltottak) – és folyamatban van a US “hemp building code” elfogadása is.

A kenderbetonnak csak a nevében van beton. Ipari kender-szár aprítéka, meszes adalék és víz alkotja, környezeti szén-dioxid megkötésével szilárdul, idővel betonkeménnyé. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a kenderbeton a legideálisabb építőanyagunk: kiváló a hő és hangtechnikai szigetelése, páraáteresztő, penésznek és gombásodásnak ellenálló, éghetetlen, természetes. Olcsón, helyben előállítható is lesz, ha sokan termesztjük és a feldolgozásban együttműködünk.

Régen Magyarország kender-termesztő nagyhatalom volt, de a rendszerváltás idejére az egykor virágzó iparág teljesen visszaszorult. A fogyasztói társadalmak világszerte telítődtek a fenntarthatatlan, egyszer használatos mentalitástól és annak materiális hozadékaival – ez is adja a kender természetes visszatérésének lehetőségét.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy 100nm-es kender-épület építéséhez 1-2 hektárnyi területen kell kendert ültetni. Terveink között szerepel, hogy pontosan dokumentáljuk ennek anyag-igényét és költségeit, ezzel is segítve, hogy többen helyben termesztett anyagból építhessük otthonainkat.

Feldolgozzuk

A kenderháncs a mai napig a kötél-ipar egyik meghatározó forrása. A kenderfeldolgozás különleges eszközhasználatot igényel, mivel a nem megfelelően tervezett eszközökre rátekeredő háncs komoly hidraulikus rendszereket tett márt tönkre. Évek óta érvelünk amellett, hogy meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a kisgazdák termelését mobil feldolgozó-egységek segítsék, közvetlenül a termőhelyek közelében. Ezáltal valósulhat meg az a modell is, hogy a helyben termett kenderből helyben feldolgozott és felhasznált építőanyag szülessen. A Kenderbetonjurta alapvetően építő szándékú, de látjuk, hogy mennyire sokrétűen lehet hasznosítani az ipari kendert, ezért támogatni kívánunk egyéb környezettudatos, tiszta célokat is, a feldolgozással az élen.

Építjük

“A jurta maga a világmindenség. Szabályos kör alakja leképezi a teremtett világot. Körben a kerege mindig natúr színű marad, mert az jelképezi a Földet. A tetőrudak alsó része mindig sárga színű, ahogy a Nap sugarai érintik a Földet. A felső részük mindig kék színű, ez az Ég színe. A karika vagyis tündök: maga a tündöklő Nap, mindig piros.” – Fehérnép

Meggyőződésünk, hogy a kör-körös, ciklikus, ismétlődő mintákból tanulhatunk, sőt – tanulnunk szükséges. Látva a műanyagipar és a fogyasztói társdalmak globális fenntarthatatlanságát, egyre többen keressük, hogyan élhetnénk harmonikusabban egymással és környezetünkkel. A mi válaszunk erre az, hogy cselekvően törekszünk egy harmonikusabb világot építeni, a régi-új ipari kenderből. Ennek a világnak a szimbólumai kör alakúak, mert össze kell fognunk, hogy ezt megteremtsük és megmutassuk. Aztán már mindenki úgy építi a maga “világát”, ahogy tudja és kívánja.

Az első Kenderbetonjurta 11m hasznos belső átmérőjű, nettó 90 négyzetméteres családi otthonként lett megálmodva. Ennek terveit ismerteti részletesen a Galéria, és az a célunk, hogy első körben ez épüljön meg, hiszen ez egy már statikailag is megtervezett épület.

Célunk, hogy ez az épület egyszerre legyen természetes, ésszerű, igényes, költséghatékony – és közösségi. A közösségit kifejtjük, a többi beszéljen magáért. A jurtaépítési technikánkat megosztjuk és folyamatosan törekszünk arra, hogy új praktikákkal mindig közelebb kerüljünk közös, ötös célunkhoz.

A 11 méteres belső átmérőjű Kenderbetonjurta részletes paraméterei itt elérhetőek. Viszonyítási alapként annyit, hogy magas lehet ez az ár egy önkezű, önálló építésben. Az alapító – informatikus háttérrel – beletanul az építőiparba, ezért ezek a költségvetési tételek cizelláltabbak lesznek – ezt azzal is segíteni tervezzük, hogy befogadjuk mások tapasztalatát és megvalósítási költségeit.

Építő partnerünk Horesnyi Béla, aki Magyarország kender-építő apostolaként a Kenderbetonjurta születését is inspirálta.
Kalákás építéseket tervezünk, hogy kicsik és nagyok tapasztalatot szerezhessenek abban, hogy az otthonteremtés lehet természetesebb, könnyebb. A következő generációknak akár játék!