Kíváncsi vagy további részletekre és az ipari kenderben rejlő lehetőségekre?
Gyakran Ismételt Kérdések összeállításunkból sok kérdésre választ kaphatsz.
Maradt még kérdés, vagy lett új? Vedd fel velünk a kapcsolatot!
Milyen jellemzői vannak az ipari kendernek, kenderbetonnak?
Kiemelkedően sokrétűen hasznosítható növény és gyorsan megterem a világ legtöbb részén. Több szén-dioxidot köt meg, mint a legtöbb fa-fajta.
Az ipari kenderben mi jövőnk építőanyagát látjuk! A kenderbetonnak csak a nevében van beton, kenderszár-apríték (törek), meszes adalék és víz alkotja. Kiválóan szigetel (hő és akusztikusan is), a meszes adalék miatt antiallergén és nem telepszik meg benne rovar vagy penész. Pára-áteresztő és kiegyensúlyozó tulajdonságai szintén rendkívül egészségesek. Térfogat / tömeg aránya ideális hőtárolóvá teszi. Éghetetlen. És ráadásul a környezetét gyógyítja, mert rengeteg CO2-t zár a falakba!
Még több infót minderről ebben a blogbejegyzésben találsz
Mennyi szén-dioxidot köt meg?
Az ipari kender 12-20 tonna CO2-t köt meg hektáronként (ez több, mint a legtöbb érett fafajta), miközben a kender 4-6 hónap alatt megterem. Ehhez adódik a karbonizációnak hívott, a kenderbeton szilárdulásáért felelős folyamat további CO2 megkötése.
Az ipari kender a regeneratív, vagyis a környezetét gyógyító építészet kiemelkedő, természetes alapanyaga.
Mit szeretnénk mi valójában? Mit jelent egy pötty a térképen?
Tömegbázist az ipari kender építő felkarolásához. Gyermekeink élhetőbb jövőjéért cselekszünk, szó szerint egy egészségesebb Bolygót építünk, melyben az ipari kender a jövőnk természetes építőanyaga.
Termessze, dolgozza fel és építsen helyben, akinek csak egy kis földje van parlagon vagy vetésforgóban. És jól elfér néhány nagyipari beszállító is. Együttműködve, a természet igényét is szem előtt tartva – mert most erre van szükség.
A kormányzatok a vállalt klímacélok érdekében segíthetik a kendertermesztés és feldolgozás felfuttatását, építtetők támogatását, épületeink környezeti lábnyomának tudatosítását és átalakítását.
Mi az XPRIZE Carbon Removal verseny és mire jó?
Röviden: összefogással visszakerülhet a köztudatba egy sokrétűen hasznosítható, sokáig mellőzött haszonnövény.
Az XPRIZE Carbon Removal a világ legnagyobb szén-ciklus kiegyensúlyozó törekvése, ahol többek között olyan ötletek kaptak 1M USD támogatást, hogy lenyomnak a föld alá CO2-t Izlandon, Afrikában növényeket komposztálnak égetés helyett, de volt carbon-kereskedő cég is.
300 pályázó maradt lábon a második, döntő körre, négy a régióból, kettő magyar. Mi lehetünk az egyetlen természet-alapú, világszerte széles klíma-övezetekben, legkevesebb vegyszerezéssel, sokat szántott talajt regenerálóan termeszthető, együttműködést összegző, skálázható, építő fókuszú lehetőség. Ez így egyben rendkívül izgalmas lehetőség!
A verseny fődíja 50M USD, amit ipari kender-termesztésre, feldolgozásra és építésre fordítva jelentősen hozzájárulhatunk ahhoz, hogy gyermekeink generációja harmonikusabb kapcsolatban lehessen Földanyával.
Miért érdemes kenderbetonból építeni, mi a különbség? Hogy néz ki a kenderbeton?
Az energia-ár krízisre válaszul épületeink egyre jobban szigeteltek. Sajnos ritkán számolunk azzal, hogy például a beépített szigetelőanyagok előállítása, élettartama, és későbbi megsemmisítése milyen környezetterheléssel jár, nem is említve a lélegzésétől megfosztott, penészedő falakat és a belső tér egészségességét!
Kenderből CO2 megkötésével és energiatakarékossággal gyógyító épületeket építünk, melyek ökológiai lábnyoma akár carbon-negatív is lehet!
Szerintünk már önmagában is nagyon jól néz ki! Betonkeményre szilárdult, fa-apríték textúrájú kender-szár-belső (törek), rücskös megjelenésű, bézs-barnás-szürkés szín-árnyalatú, meszes-adalék és víz hozzáadásával szilárduló, meszes illatú keverék.
Így néz ki a natúr színezett kenderbeton. (Courtesy of Rocky Mountain Hemp Build)
Mennyire tartós egy kenderbeton épület szerkezetileg?
A fából, acélból vagy betonból készülő gerinc-szerkezet alapvetően meghatározza egy épület tartósságát.
A kenderbeton önmagában falazó és szigetelőanyag, úgy szilárdul, hogy teljes életciklusára (csak néhány száz éves minta van, ez elég jól hangzik) CO2-t zár magába a levegőből, miközben a legegészségesebb építőanyagunk. Szétszórva sem terheli környezetét, idővel lebomlik.
Kender? Mér' nem szívjuk el?!
Szívás helyett mi egy építő jövőképet erősítünk! 🙂
Nem foglalunk állást fű-kérdésben. Látjuk több aspektusát, több nézetből – és meghagyjuk a kérdést a szakembereknek. Mi az építésre összpontosítunk!
Az ipari kender szabadon termeszthető. Régen Magyarország kender-termesztő nagyhatalom volt, a műanyag-ipar felfutásával szorult vissza. Ma már belátjuk, hogy a műanyagokat jobban meg kell becsülni, minthogy egyszeri használat után eldobjuk.
Összefoglalva?
Egy Facebook kérdésre adott választ másolok ide.
Legalább két-rétű a dolog, a külső: az ipari kender felkarolása sok lehetőséget bontakoztathat ki, ebből én azt ragadtam meg, hogy természetesebben építhetünk vele: kiválóan szigetelő, lélegző, párát kiegyensúlyozó, rágcsálóknak és penésznek ellenálló falakat, melyekbe ráadásul rengeteg szén-dioxidot zárhatunk – ez a kenderbeton lényege.
Ez egy a sok lehetőségből, amiben én eléggé elmerültem, leginkább úgy, hogy együttműködöm azokkal, akik foglalkoznak már vele egy ideje. Egyéb lehetőségek pl: pamutnál lényegesen környezetbarátabb textilgyártás, műanyagok kiváltása. Szakemberek szerint több ezer felhasználási módja van…
A belső, vagyis a jurta, mint kör: összefogás. Sokan a gyermekeinkért, dióhéjban. De ugye van az összefogásnak is még néhány aspektusa, ezekbe most nem mennék bele teljes részletességgel.
