Több olyan visszajelzés is ért, hogy ma már ritkán jut egy percnél több idő valamire. Azért, hogy ez ne legyen akadály, a teljes weboldalt átszervezem – egy nagyon rövid, letisztult tartalom mellett a korábbi részletek a Blog bejegyzésekbe kerülnek. Köszönöm a mély érdeklődésűek megértést ezzel kapcsolatban, egyelőre nincs idő ezt is újra méltó módon rendezve prezentálni. Lényegretörünk!

Ültetjük

Az ipari kender reneszánszát éljük. A bolygónk legtöbb éghajlati övezetében 4-6 hónap alatt megtermő növény az azonos területen ültetett fa-fajtáknál lényegesen több szén-dioxidot köt meg, ezért megalapozottan lehet a jövő(nk) építőanyaga.

Napjainkra világossá vált, hogy a műanyagokat sokkal jobban meg kell becsülnünk, mint idáig tettük, mert a legősibb komposztálás kőolajából végesek készleteink, drága és környezetterhelő az előállítás, és a műanyagok lebomlása is túl sokáig tart. Nem beszélve az eltakarításukról. Ezzel szemben az ipari kenderből kis modern túlzással bármit is (tízezres nagyságrendben) lehet gyártani: a Levi’s a pamut kb. tízszeres környezetterhelése miatt használ egyre több kendert, a BMW autók szigetelő-anyagaként, de papírgyártáshoz sem kellene annyi fát kivágni – és folytathatnánk. Érdemes utánanézni és odafigyelni a témára! Az Egyesült Államokban nemrég újra engedélyezték a kendertermesztést (amit annó a műanyag-ipar felfutásával párhuzamosan betiltottak) – és folyamatban van a US “hemp building code” elfogadása is.

A kenderbetonnak csak a nevében van beton. Ipari kender-szár aprítéka, meszes adalék és víz alkotja, környezeti szén-dioxid megkötésével szilárdul, idővel betonkeménnyé. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a kenderbeton a legideálisabb építőanyagunk: kiváló a hő és hangtechnikai szigetelése, páraáteresztő, penésznek és gombásodásnak ellenálló, éghetetlen, természetes. Olcsón, helyben előállítható is lesz, ha sokan termesztjük és a feldolgozásban együttműködünk.

Régen Magyarország kender-termesztő nagyhatalom volt, de a rendszerváltás idejére az egykor virágzó iparág teljesen visszaszorult. A fogyasztói társadalmak világszerte telítődtek a fenntarthatatlan, egyszer használatos mentalitástól és annak materiális hozadékaival – ez is adja a kender természetes visszatérésének lehetőségét.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy 100nm-es kender-épület építéséhez 1-2 hektárnyi területen kell kendert ültetni. Terveink között szerepel, hogy pontosan dokumentáljuk ennek anyag-igényét és költségeit, ezzel is segítve, hogy többen helyben termesztett anyagból építhessük otthonainkat.

Feldolgozzuk

A kenderháncs a mai napig a kötél-ipar egyik meghatározó forrása. A kenderfeldolgozás különleges eszközhasználatot igényel, mivel a nem megfelelően tervezett eszközökre rátekeredő háncs komoly hidraulikus rendszereket tett márt tönkre. Évek óta érvelünk amellett, hogy meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a kisgazdák termelését mobil feldolgozó-egységek segítsék, közvetlenül a termőhelyek közelében. Ezáltal valósulhat meg az a modell is, hogy a helyben termett kenderből helyben feldolgozott és felhasznált építőanyag szülessen. A Kenderbetonjurta alapvetően építő szándékú, de látjuk, hogy mennyire sokrétűen lehet hasznosítani az ipari kendert, ezért támogatni kívánunk egyéb környezettudatos, tiszta célokat is, a feldolgozással az élen.

Építjük

“A jurta maga a világmindenség. Szabályos kör alakja leképezi a teremtett világot. Körben a kerege mindig natúr színű marad, mert az jelképezi a Földet. A tetőrudak alsó része mindig sárga színű, ahogy a Nap sugarai érintik a Földet. A felső részük mindig kék színű, ez az Ég színe. A karika vagyis tündök: maga a tündöklő Nap, mindig piros.” – Fehérnép

Meggyőződésünk, hogy a kör-körös, ciklikus, ismétlődő mintákból tanulhatunk, sőt – tanulnunk szükséges. Látva a műanyagipar és a fogyasztói társdalmak globális fenntarthatatlanságát, egyre többen keressük, hogyan élhetnénk harmonikusabban egymással és környezetünkkel. A mi válaszunk erre az, hogy cselekvően törekszünk egy harmonikusabb világot építeni, a régi-új ipari kenderből. Ennek a világnak a szimbólumai kör alakúak, mert össze kell fognunk, hogy ezt megteremtsük és megmutassuk. Aztán már mindenki úgy építi a maga “világát”, ahogy tudja és kívánja.

Az első Kenderbetonjurta 11m hasznos belső átmérőjű, nettó 90 négyzetméteres családi otthonként lett megálmodva. Ennek terveit ismerteti részletesen a Galéria, és az a célunk, hogy első körben ez épüljön meg, hiszen ez egy már statikailag is megtervezett épület.

Célunk, hogy ez az épület egyszerre legyen természetes, ésszerű, igényes, költséghatékony – és közösségi. A közösségit kifejtjük, a többi beszéljen magáért. A jurtaépítési technikánkat megosztjuk és folyamatosan törekszünk arra, hogy új praktikákkal mindig közelebb kerüljünk közös, ötös célunkhoz.

A 11 méteres belső átmérőjű Kenderbetonjurta részletes paraméterei itt elérhetőek. Viszonyítási alapként annyit, hogy magas lehet ez az ár egy önkezű, önálló építésben. Az alapító – informatikus háttérrel – beletanul az építőiparba, ezért ezek a költségvetési tételek cizelláltabbak lesznek – ezt azzal is segíteni tervezzük, hogy befogadjuk mások tapasztalatát és megvalósítási költségeit.

Építő társunk Horesnyi Béla, aki Magyarország kender-építő apostolaként a Kenderbetonjurta születését is inspirálta.
Kalákás építéseket tervezünk, hogy kicsik és nagyok tapasztalatot szerezhessenek abban, hogy az otthonteremtés lehet természetesebb, könnyebb. A következő generációknak akár játék!

Kör

A kör szimbolikája a legtöbb kontextusban a harmonikus egységet és az összefogást hordozza. Összefogásunk a kender felkarolásában, a cselekvő, építő közösségben, megépített szimbolikus épületekben válik kézzelfoghatóvá.

Értékrendünk az évkörökhöz illeszkedően tisztult le: égövünk négy-évszakos természetes körforgása azt is tanítja, hogy megfontoltan érdemes magokat vetnünk és gondoznunk, hogy abból a természet termést érlelhessen.
A Kenderbetonjurta közössége ezzel összhangban a céljainkhoz vezető, egymást segítő, egyelőre önkéntes munkán alapul. Mindannyian hozzátesszük, amit épp tudunk, amire éppen szükség van, és keressük a továbblépéshez és az építéshez szükséges anyagi forrásokat is. Neveztünk például a világ legnagyobb szén-dioxid csökkentő versenyén, az XPRIZE Carbon Removal pályázaton is. Te is tudsz valamit adni, amivel hozzájárulnál a céljaink megvalósításához? Várunk körünkbe!

Csatlakozz cselekvő közösségünkhöz az űrlap kitöltésével, hogy kenderépítéssel tartósan és természetes, egészséges módon kössünk meg minél több szén-dioxidot!

Anyagilag is támogatnád korunk
legnagyobb környezeti kihívásának megoldását?

A Kenderbetonjurta egy családi otthonteremtő szándékkal indult.

Idővel kibontakozott, hogy az ebben rejlő potenciál

meghaladja az egyéni érdekeket, így közösségi irányt vett.

Célunk, hogy gyermekeink számára az otthonteremtés természetesebb, könnyebb legyen, és tisztább, minőségibb életet élhessenek, összhangban a természettel. 

Tekintve, hogy a globális építőipar és épületeink fűtése-hűtése szén-dioxid kibocsátásunk 35%-át adja, az ipari kender körüli összefogás közös érdekünk, hogy környezetüket kevésbé terhelő, ambíciózus célunk szerint gyógyító épületeket építsünk.

Ha sokan építünk kenderből, gigatonnányi szén-dioxidot zárhatunk természetes módon épületeink falaiba.

A prototípus építéshez készült műszaki tervek elkészültek (lásd: Galéria), az építő szakemberek adottak.

50M Ft körüli forrásra van szükség ahhoz, hogy a kiviteli tervek elkészüljenek és az első Kenderbetonjurta megépüljön.

Az Elon Musk által indított XPRIZE Carbon Removal verseny összefoglalója így fogalmaz: “(…) MOST van itt az ideje az összefogó cselekvésnek.”

A cselekvés itt az építést jelenti – minden más utána következik. Hálás szívvel köszönök minden támogatást.

Nyárády István

A Kenderbetonjurtát mint projektet neveztem Elon Musk 2021-ben indított XPRIZE Carbon Removal versenyén. Ennek lényege, hogy világszerte a leghatékonyabb szén-dioxidot megkötő programokat azonosítsa és támogassa, hogy ezzel korunk legégetőbb globális problémáján segítsen.

A Galéria tervekben ismertetett jurta nagyságrendileg 5 tonna széndioxidot köt meg. Ha országos vagy világszinten kezdünk számolni, évi 200 000 építéssel már egy Megatonna megkötött széndioxidunk lesz! És ha majd ott tartunk, az XPRIZE gigatonnás CO2 versenykitűzése is belátható közelségbe kerülhet.

Ha szeretnél valamikor Te is építeni vagy építtetni és tetszik ez a koncepció, csatlakozz körünkhöz, akik így, tevőlegesen is részt vállalunk egy tisztább Bolygó megteremtésében.

Miért érdemes csatlakoznod? A regisztrációk alapján készíteni fogok egy igénytérképet, amely termesztőknek segíthet abban, hogy az építőkhöz minél közelebb legyenek.

Fontos, hogy az építés fortélyait meg fogom osztani a laikus közösséggel, de akár előfizetéses formában is, egy nemzetközi építői hálózatot létrehozva. Szeretnék gyermekekkel is foglalkozni, nyári táborokban építve kisebb kenderbetonjurtákat.