Azt tanácsolta valaki, így számoljam és mutassam ki egy kenderépület környezetére ható előnyeit. Lassan rájöttem, hogy tényleg így lehet jobban kimutatni, hogy érdemes megfontolni az építőipari status quo-t. KÉRLEK, EGÉSZÍTSD KI a kalkulációt, ha van ötleted hozzá!
100nm ház felépítéséhez kb. 1 hektáron megtermesztett ipari kender feldolgozott szára szükséges – a növény termesztése 4-6 hónap alatt megköt 12t CO2-t.
A kender + meszes adalék feldolgozás, szállítás, bedolgozás környezetterhelő kibocsájtása legyen egyenértékű a tégla/Ytong/beton + szigetelő-elem előállítás, szállítás, bedolgozás kibocsátásával (a falazó-elem gyártása és a szükséges szigetelő-anyag előállítása együtt biztosan környezetterhelőbb, mint a kender feldolgozása és a meszes adalék előállítása).
Tehát netto megtakaríthatjuk a 12t CO2-t – és nem számoljuk, hogy az épület életciklusának végén a kenderépület természetes anyagként szétszórható, míg a hagyományos épületek építési hulladékának zöme veszélyes hulladék, körülményes és környezetterhelő ártalmatlanítási protokollal.
Egy fa éves CO2 egyenlege 22 kg, életciklusa alatt egy fa kb 1t CO2-t köt meg, tehát egy kenderépület környezetgyógyító előnye 12 fa 40 éves szén-dioxid egyenlege, vagy 500 fa egy éves egyenértéke.
Tehát egy épület = 500 fa. Kettőszáz-ezer kender-épület egy évben világszerte: 200000 x 500 = 100 millió fa. És ez még mindig csak egy megatonnányi, még egy nagyságrend lehet a globális kifutásban, hiszen láttuk, hogy Elon Musk egy tweettel milyen dinamikákat gerjeszt.
További kalkulációs részletek, források a szerkesztőségben.